A II. világháború után a földosztás megtörtént. Az 1960-as években alakult a helyi Hunyadi János Szövetkezet, majd a szomszédos Boldogkőváraljával egyesült. Hagyományos növénytermesztéssel (főleg kalászosok) és állattenyésztéssel foglalkoztak. Kedvező volt a szarvasmarha-hízlalás, amit a szomszédos abaújszántói vágóhídon értékesítettek. Egykor sok gazda tartott állatot mint kiegészítő jövedelemforrást. Ma az egész településen két portán van pár darab szarvasmarha. Sok volt a lovas fuvarosok száma, akik hordónak való fát szállítottak Göncre és bort szállítottak külföldre. Ma már lófuvaros nincs a községben.
A termelőszövetkezet 2004-ben megszűnt. Az utolsó években kb. 20 fő részére biztosított munkahelyet.
A község határában nagyon jó minőségű a szántóföld. Van 15-17 aranykoronás is. A kalászosok mellett gyümölcsös termesztéssel is foglalkoznak. A minőségi kajszibarack-termesztéshez jók a természeti adottságok. A gyümölcs egy részét helyben értékesítik (külföldre is szállítják), a visszamaradt és hullott gyümölcsből pálinkát készítenek (,‚gönci barack” pálinka néven ismerik). Tradíciója van a szőlőművelésnek. Már az 1720-as években írásos említés történik az itteni szőlőművelésről. A XVI-XVII. században kialakított egyedi pincék ma is a település nevezetességei közé tartoznak. Ma az évente megrendezésre kerülő Vince-napi borversenyek hirdetik e tájon termett szőlők minőségi borát.
A falugazdász székhelye Encsen van.